5 klasszikus film, amely szörnyű ötletnek tűnt
Sokan nem is gondolnánk, hogy a mára már klasszikussá vált alkotások milyen rögöt utat is tettek meg ahhoz, hogy nagy nehezen a mozikba kerüljenek. Ismerjetek meg 5 filmet, amelynek hányatott sorsa volt.
El tudnánk képzelni, hogy hol tartani a filmes világ Star Wars nélkül? Vagy mi lett volna akkor, ha Disney nem készíti el a Hófehérkét, az első mesefilmet? Pedig néhány film esetében csak a szerencsén múlt, hogy a mozikba került, mára pedig szerves részét képezi egy mozirajongó kedvenceinek. Ismerjetek meg most öt olyan filmet, amelyek sikerében kevesen hittek, és amelyek mára már klasszikusokká váltak.
Star Wars
Mit tennél akkor, ha egy filmes stúdió döntéshozója lennél, és egyik nap beállítana egy szakállas, fiatal fazon, aki azt mondaná, hogy az előző filmje, az American Graffiti sikeres volt, ezért szeretne tízszer annyi pénzt, amiből egy új alkotást készítene. A filmet csak Adventures of Luke Starkiller, as Taken from the Journal of the Whills, Saga I: The Star Wars néven emlegetné. Pontosan, sokan csak kinevetnénk, de hatalmasat hibáznánk, mint ahogy hibázott a Universal is, amikor elküldte George Lucast, mondván ez az ötlet sohasem lehet sikeres, hiszen mi az, hogy Jedi és Padawan? Ilyen sci-fire nincs szükség.
Még maga George Lucas sem hitt benne igazán, hogy az ötlete ütőképes lehet, hiszen ő mindenáron egy Flash Gordon filmet szeretett volna készíteni, ám a jogokat egy olasz rendezőnek adták el. Amikor a Universal elküldte, akkor a 20th Century Fox lépett közbe, és 8,5 millió dollárral támogatta az ifjú rendezőt. Lucas össze is szedte a csapatot, majd nekilátott a forgatásnak Nagy Britanniában és Tunéziában, közben pedig a speciális effektekért felelős szakemberek Amerikában dolgoztak. Alig egy év alatt az effektezős csapat már az összeg felét fel is élte, és mindösszesen három darab használható látvánnyal tudtak szolgálni. Ekkor lépett közbe Lucas és a stúdió, majd helyre tették a dolgokat, ám az európai helyszíneken is akadtak problémák. A színészek és a stáb nagyon fegyelmezetlenek voltak, többször is engedély nélküli szünetet tartottak, mit sem törődve a rendező utasításaival.
Miután túl lépték a rászánt keretet, a film végül elkészült, ám ekkor kezdődtek a nagyobb problémák: egy mozi sem akarta levetíteni, hiszen zagyvaságnak tartották. Lucas közeli ismerősei szerint még ők sem értették igazán a forgatókönyvet, nemhogy a nézők vagy a mozik tulajdonosai. Ekkor a 20th Century Fox egy kemény lépésre szánta el magát, ugyanis bejelentette, hogy ameddig nem hajlandóak a mozik levetíteni George Lucas filmjét, addig a sikeresnek ígérkező The Other Side of Midnight sem kerülhet a vásznakra. 39 mozi vetítette végül Lucas filmjét, és egy kivételével mindegyik nézettségi rekordot döntött. A rendező megalkotta a legenda első részét, amely meghozta számára a sikert és az elismerést.
A Karib-tenger kalózai
140 millió dolláros alaptőke, a fura fazon Tim Burton filmjeiből és a Disney: ez volt A Karib-tenger kalózai első részének receptje, és mára bizony megtérült az összes rá szánt dollár. Túl vagyunk négy filmen, amelyek 3,6 milliárd dollárral tömték meg a stúdió zsebét, valamint még a DVD, Blu-ray és videojátékokból származó zöldhasúk is ide tartoznak. Már csak az a kérdés, hogy miért nem gondolt erre senki korábban?
Az egész 1986-ban kezdődött, amikor Rroman Polanski elkészítette a Kalózok című filmjét, amely összesen 40 millió dollárba került. Korának legdrágább filmje volt, mégis csak 7 milliót hozott a pénztáraknál. Egy évtizeddel később látott napvilágot A kincses sziget kalózai, amely 100 millióból készült, és csak 10-et hozott vissza. Még Spielberg Hook című alkotása is elhasalt a mozikban. Ezek után hatalmas őrültségnek tűnt 140 milliót rászánni egy kalózos filmre, ám a Disney mégis kockáztatott: adott volt Johnny Depp a főszerepre, Jerry Bruckheimer pedig a rendezői székbe, na meg számtalan speciális effekt. Már az első hétvégén 46 millió dollárral nyitott a modernkori kalózos történet, amely azóta is töretlen sikernek örvend.
Ideglelés
Végy egy csapat amatőr színészt, töltsenek nyolc napot a szabadban. Rengetegszer ijessz rájuk, és rögzítsd a reakcióikat. Ja, és azt se feledd, hogy a közönség tudtára add: a történet valós eseményeket dolgoz fel, a filmen látható emberek pedig egytől-egyik halottak. Ehhez társul a szinte nulla költség, amely 250 millió dollárral gazdagította végül a készítőket. Persze ehhez a kampány is nagyban hozzájárult, amelyet az internet tehetett lehetővé. Már akkor ott reklámozták az alkotók munkájukat, amikor a nagy stúdiók még azt sem tudták, hogy mire való a világháló.
Volt egy tervük, de nem volt tőkéjük. Eduardo Sanchez és Daniel Myrick úsztak az adósságaikban, amikor kitalálták, hogy miről fognak filmet forgatni. Névtelen szereplőket válogattak, speciális effektek nélkül dolgoztak, csak az erdőre és a kézikamerákra tudtak támaszkodni. A filmre költött 25 ezer dollárt is nehezen tudták előteremteni, mégis megérte elkészíteni az Ideglelést. Persze a szereplőkkel is akadtak problémák, hiszen Joshua Leonard korábban szokott le a heroinról, aminek mellékhatásai még látszottak rajta. Na meg a hidegben töltött napok sem voltak kellemesek, de az alkotók szerették volna, ha a pánik és a stressz minél hitelesebb.
A srácoknak nem voltak nagy terveik, szerették volna, ha kábelen levetítik a filmet, vagy pedig videón kiadják, ám ehelyett egy stúdió 1,1 millió dollárért megvásárolta a jogokat, majd az első vetítési napon ennek sokszorosát hozta vissza az Ideglelés, amely azóta is az egyik legjobb áldokumentumfilm.
Schindler listája
A Holokauszt mindig is kényes téma volt, és ezt jól tudta Steven Spielberg is. Legendássá vált filmjét fekete-fehérben forgatta, hogy ezzel is növelje a drámai hatást. A vászonra kerülés óta 321 millió dollárt termelt a Schindler listája, amely megannyi jelölést is kapott a szakma elismert tagjaitól. Mégis, mi lehetett az, ami miatt nehezen készült el a film?
Spielberg alkotása előtt mind bukások voltak a Holokausztot feldolgozó mozgóképek, hiszen nagyon kevesen voltak kíváncsiak az ilyen szörnyűségekkel tarkított drámákra. A rendező egy beszélgetés során elmondta, hogy egy ismerőse meg is kérdezte, miért készítik el a filmet? Helyette inkább adakozzanak a pénzből, hiszen a moziban senki sem lesz rá kíváncsi. Végül nem így történt, és a stúdió is belátta, hogy van remény arra, hogy egy sikeres filmet alkosson a rendező. Spielberg a saját jussát, amely 53 millió dollárt tett ki, el is adományozta.
Hófehérke és a hét törpe
Hófehérke és a hét törpe minden idők egyik legdrágább meséje. Összesen több, mint 109 millió jegyet adtak el a vetítésekre, amelyet ha a mai jegyárakat vesszük alapul, akkor sokkal több bevételt hozna, mint az Avatar, vagy eddig bármelyik film. A Disney első mesefilmjéről van most szó, amelye beindította a cég szekerét, ami még ma is nagyszerű filmekkel gazdagítja a nézőket.
1937-ben az animáció még nagyon kezdetleges volt, nem is készültek még sikeres animált alkotások, Amerikában egyáltalán nem volt még ilyen műfaj, főleg nem színesben. Walt Disney cégének fogalma sem volt, hogyan is kell egy filmet értékesíteni, mire van szükségük, mennyi költséggel kell számolniuk. Még Charlie Chaplin is segített azzal, hogy elküldte saját filmjeinek a dokumentációit referenciaként. Végül a költségek 400%-kal lettek többek, mint az eredeti kalkulációk szerint, ez az összeg pedig több volt, mint amennyit maga a stúdió ért.
A film főszerepét a törtpék játszották. Törpék az 1930-as évek Amerikájában, ahol nem tárték el a testi fogyatékosságot. Walt Disney felesége, Lilian is többször elmondta férjének, hogy senki sem lesz kíváncsi arra, hogy aprócska emberekről készült képeket nézzen. Már a megjelenés előtt a sajtó el is nevezte a filmet, mégpedig a „Disney butasága" címmel.
1937-ben sikeresen indult a film. Olyannyira sikeresen, hogy amikor a stúdiónak ismét pénzre volt szüksége 1944-ben, akkor ismét mozikba küldték, és az emberek ismét megnézték. Később újra mozikba került 1952-ben, 1958-ban, 1967-ben, 1975-ben, 1983-ban, 1987-ben és 1993-ban. 56 évvel az eredeti nyitás után, 93-ban az ötödik legnézettebb film volt a mozikban. Nem is rossz teljesítmény egy törpés filmhez képest.
