A közgazdászok mondogatják sokat mostanában, hogy fontos a life long learning, azaz az élethosszig tartó tanulás. Hogy az ember tudjon alkalmazkodni a piac megváltozásához, hogy ne válljon véglegesen munkanélkülivé, ha új technológiát vezetnek be a szakmájába, stb.
Én most hatalmas tudósként rájöttem, hogy ez az élethosszig tartó tanulás működik az embernek saját magával szemben is. Mikor már azthinnéd, mindent tudsz magadról, probléma nélkül le tudod írni magad, ha valaki azt kérné, rájössz, hogy még mindig fedezel fel új dolgokat magaddal kapcsolatban. Én például rájöttem, hogy teljesen másként állok hozzá, hogyha fizikai munkát kell végezni, és ahhoz, ha mondjuk tanulnom kell. Mikor betonzni jártam Leonékhoz probléma nélkül keltem fel 4 óra alvás után és kevertem egész nap az anyagot, majd mikor este hullafáradtan hazaértem hozáláttam, hogy eleget tegyek más kötelezetségeimnek. Volt, hogy még hasaztam, e-mailekre válaszoltam, bepakoltam másnapra és még sorolhatnám, nem intéztem el egy legyintéssel mint máskor, mondván, jó lesz az holnap is.
Ezzel szemben most, hogy visszatértem a szürke hétköznapokhoz és a sulihoz a lustaság megint megtalált magának. Újra visszafekszek az ébresztő után fél órákra, így lekésem a korai előadásokat, ma pedig, hogy be sem kellett mennem, probléma nélkül aludtam 12 órát...12? Ember az rengeteg, ha felkeltem volna 8 óra után, és a másik 4-et, nem is tanulással, de mondjuk játékkal töltöttem volna, az a Halo Warsban legalább 100E plusz pont, gond nélkül. Valami miatt az utóbbi időben sokkal jobban szeretek aludni mint régen. Elleni a jó melegben a takaró alatt, csak feküdni, néha el-elbóbiskolni és mindenféle érdekes dolgokat aludni ezen rövid idő alatt. A baj csak az, hogy annak ellenére, hogy ez ilyen kellemes teljes mértékben haszontalan. Most f2 van. Ma még kellene súlyzóznom, Római jogot tanulnom és megírnom egy novellát, amire túlzás nélkül évek óta készülök, de most szántam rá magam végre, és mindjárt 2 óra. Azthiszem ez megint egy hosszú nap lesz. Ezért is álltam neki most naplót írni, amíg még jó állapotban vagyok, mert igen gyanús nekem, hogy ha csak a felét megcsinálom annak amit mára terveztem, akkor este már nem lesz erőm ide pötyögni, vagy ha igen, akkor megint pár mondatban tudom csak leírni majd a gondolataimat.
Na persze van öröm is az ürömben. Mert rájöttem arra is, hogy ha tartom magam a "csak a lusta ember vár a holnapra" elvhez, akkor sokkal jobban érzem magam, még akkor is ha elalszom. Mire idejutottam, hogy elkészítsem ezen kis bejegyzést, már elküldtem egy csomó üzenetet, voltam boltban, meg megettem 3 főt tojást!:) A lényeg az, hogy már nem kóválygok két órát felkelés után, hanem rögtön a lovak közé vágok, ami a kezdeti kellemetlen érzés elmúltával kimondottan jó érzés!:)
Ám mielőtt túlzottan megörülnék magamnak, azért itt kell megjegyeznem azt is, hogy még mindig nem kezdtem el leszokni, ráadásul most újabb haladékot adtam magamnak. Holnap megyünk a Lecsófesztiválra Székesfehérvárra, és bizony az egész napos pangás sokat elvenne a hangulatból, így úgydöntöttem adok magamnak plusz egy nap haladékot. Amire a cigivel kapcsolatban jöttem rá, azaz, hogy olyan szinten függő vagyok, mint egy rohadt narkós. Felkelés után 1,5 óránál nem bírom többet, hogy ne gyújtsak rá. Folyton azon a szaron jár az eszem és ami még rosszabb, nevetséges kifogásokat keresek arra, hogy miért legyen ez az utolsó nap amikor még rápöfékelek. Annak ideén igaz kevesebbet szívtam de sokkal könyebben ment letenni 2 évre ezt a szutykot. Csak eldöntöttem, hogy rendőr leszek nem is akármilyen és két heti odafigyelés után, már alig-alig jutott eszembe, hogy én valaha is dohányoztam. Most fel tudnék sorolni kb. 500 nagyon jó okot arra, miért kellene végleg letennem a kis dohánytekercseket, mégis mint egy rossz gyerek minden reggel megtalálom a kifogást, hogy miét lenne sokkal jobb, ezt másnap elkezdeni.
Egyvalami biztos, ez nem mehet így tovább. Mostanában egyre sűrűbben, sőt lassan már mindig elérem amit akarok. A játékban, tanulásban, edzésben. A lényeg az, hogy ne adjam fel. Napról-napra újra próbálom, és az eredményt mindig leírom majd ide, hogy az adott nap milyen nyomós okkal sikerült egy újabb nappal elhalasztanom a leszokást, vagy épp miért sikerült egész nap megállnom. Az biztos, hogy ez egy hosszú és nehéz harc lesz, de egyben jó lecke is akaraterőből. Ha ezt végig tudom csinálni, meglepne ha a jövőben egy hasonló kihívás komolyabb problémát jelentene!
Most indulok is, mert ahogy a Joker mondja "Oly sok a tennivaló de oly kevés az idő". Ezt azthiszem már írtam egy másik bejegyzésbe, nem tehetek rólla, annak ellenére, hogy utálom a Joker-t, mert egy nagyon gonosz figura, iszonyatosan jó aranyköpései vannak, és a fenti idézet sokszor jut eszembe mikor egy nap már 10 dolgot megcsináltam este 6 közeleg, de még legalább 20 másik kimondottan fontos elfoglaltság vár rám. Dehát ezért vagyunk a világon nem igaz? A Biblia szerint talentumokat kapunk Istentől és akkor tesszük a legjobbakat, ha ezeket a lehető legjobban kamatoztatjuk, és megvalósítjuk a küldetést, amit még azelőtt kaptunk, hogy megszülettünk volna. Hát akkor harcra fel!:)