Retro kvarcjátékok és Resident Evil meeting!

Szombat reggel 7 órakor ébredtem, mert anyám azt mondta, hogy le kéne menni, vásárolni. Ránéztem az órára és mondtam neki, hogy majd csak 2 óra múlva keltsen megint. 2 órával később szépen felkeltem és elágyaztam, majd lementem megvenni azokat a dolgokat, amiket összeirt nekem. Ekkor már késésben voltam, de még borotválkozni kellett és hajat vasalni. Felhívtam Danit, hogy kicsit késve érek az ebédre. A lényeg, hogy odaértem. Amint beléptem kajálás, és indulás JillValentine89-el a találka pontra.

Ami nagyon komoly volt, hogy Alexander arra kért, hogyha már majdnem ott vagyunk, hívjam fel. Megtettem, majd közölte, hogy hamarosan indulnak. Mondom oké biztos kicsit késnek, DE nem! Nem kicsit késtek, hanem majdnem egy órát. Na mind1. Közben ránk jött a pisilhetnék (mert mikor máskor kéne), így hát keresni kellett 1 helyet ahol el tudunk menni WC-re. A szerencsénkre ott volt egy Burger King ahová bementünk. A vicces az egészben az volt, hogy mondtam Jill-nek, hogy menjen el WC-re. Miután megvettem a Nestea-t látom, hogy még csak most megy be a női wcbe. Mondom WTF? (előtte majdnem ajtótévesztés lett XD).

Ami késik, az nem múlik, közben csak megérkeztek Alexanderék. Felszálltunk a 25-ös buszra és elindultunk a II. RETRO Video- és Kvarcjáték kiállításra. Annyira belemelegedtünk a beszélgetésbe a buszon, hogy majdnem fennmaradtunk rajta. Leszállva a buszról ballagtunk az Eötvös utca 64-66-ba. Konzolcowboy-ék már ott voltak, mert őket Abbatoo barátunk furikázta oda. Megvettük a csoportos jegyet és indulhatott a bámészkodás és csodálkozás.

Engem mindig nagyon érdekelt, hogy milyen lehetett régen, mikor egy film mondjuk a Csillagok Háborúja vagy az Alien esetleg egy játék megjelent. Mindig arra gondolok szívesen születtem volna én is meg, csak hogy lássam, mennyire rajonganak az emberek érte. Bent a kiállításon, jó volt látni régi játékokat, meg a régi konzolokat. Régen láttam a Discovery Channel-en egy műsort pont erről szolt és jó volt látni, hogy most itt nálunk is vannak ilyen régi konzolok meg kvarcjátékok. Igaz én nekem az Amiga volt az első, amin játszottam a The Settlers című játékkal. A mai napig a kedvenc stratégia játékom. Láttam Csillagok Háborúja kvarcjátékot is.

Coyote barátunk egyből ki is próbált valami régi konzolt. Annyira mókás volt mikor megszólalt a győzelmi zene. Végig nézve a sok vitrinben kiállított kvarcjátékokat belegondoltam, hogy úristen mennyire jó, hogy eljöttem és láthattam.

Ez után átmentünk a nagyterembe, ahol jó pár régi konzolt is kilehetett próbálni és még több kiállított játék volt. Elfelejtettem megjegyezni, hogy a kiállításon a következők voltak kiállítva: Nintendo, SEGA, Atari, Commodore, Sinclair, Enterprise, Videoton és még sok más is. Az, ami a nagyteremben fogadott látvány eléggé nehezen leírható. A nagy teremben középen voltak asztalok ezeken működtek a régi masinák, amit természetesen kilehetett próbálni. A terem két szélén meg hosszan felpakolva asztalokra még több régi konzolok és játékok.

Konzolcowboy barátom azonnal szeretett volna egy fotót, miközben egy régi masinát tart a kezében. Nem ellenkeztem és máris repült a kép.

Akik jelenvoltak mindenki nézte a gyűjteményeket, amik kiállítottak. A dologban az volt még jó, hogy a sok szép játéknál mi is figyelmesek lettünk egy két dologra. Ilyen volt a Resident Evil Code Veronica X és a Resident Evil 3 is. A szervező rendes volt és megengedte, hogy készítsünk pár képet a Resident Evil Code Veronica X-el miközben a kezünkben fogjuk.

Chris ekkor lőtte el azt a poént, hogy akkor most futás. Alexander erre csak rákontrázott, mert ő meg azt mondta, hogy mindenki fogjon meg egy dobozt, lehetőleg minél súlyosabbat, mert annál drágábban tudjuk majd eladni, aztán futás.
Konzolcowboy-ról tudni kell, hogy nagyon tud programozni és amint leült a masinához elkezdte programozni. Vicces volt, mert miután végzet, hagyta futni a képernyőn a szöveget folyamatosan, ami nem más volt, mint ez:

Azt hiszem a csapatból szinte mindenki kipróbálta azt a játékot mikor 2 ütővel kell egymásnak a labdát adogatni. Mondjuk én inkább csak néztem a sok régi konzolt, meg, ahogy játszanak vele. Clayman és Eddy barátunk, ha jól láttam sonic-ozott. Abbatoo barátunk a klasszikus marió-t próbálta ki. Miután közeledett az 5 óra lassan készülődtünk, de csináltunk egy csoportképet is, hogy megörökítsük, milyen jó dologban volt élményünk! Kifele menet felhívott Cindy Lennox, hogy ő is tud jönni a meetingre. Ezzel a telefonhívással nagyon boldoggá tett!

Kimentünk a megállóba és vártuk a 25-ös buszt, hogy jöjjön és menjünk a Mamut II-be. Alexander és Roxie még hazaugrott a meeting előtt átöltözni, eközben a többiekkel mi mentünk a mamutba. Mikor odaértünk a Moszkva térre rájöttünk, hogy éhesek vagyunk, de nagyon. Így két csoportra bomlottunk Alfa csapat (Menrich Monster, JillValentine89, Clayman és Eddy) és Delta csapat (Konzolcowboy, Coyote, Abbatoo és jómagam). Delta csapat evett egy jó gyros tálat és félig jól is lakott. 5 óra volt így hát átballagtunk a Café Promenádba.

A találkozó publikus részéről nézzük, csak mit is írhatnék..... KURVA JÓ VOLT! Első sorban szeretném megköszönni mindenkinek, aki eljött.

LeonSKennedy is eljött miután végzet a Tuning Show-n. Felhívott, hogy megjött a Mamuthoz. Mivel megbeszéltem vele korábban, hogy kimegyek elé nem is volt más dolgom, mint megtalálni a túlélőt. Kérdem tőle merre vagy? Mondja nagy T-pont-nál. Nézem a boltokat, de én sehol nem látok T-pontot. Erre kiderül, hogy a másik épületnél van. Átmegyek, de ott sem találtam. Majd sikerült eligazítást adnia, hogy valami nagy átjáró alatt van. Ezt már tudtam, hogy hol van, így kimentem az épületből. Közeledve az átjáróhoz én még nem láttam őt, de ő már kiszúrt engem. Megtaláltuk egymást (Mass Effect 2 Mission Completed Music) és mentünk a többiekhez.

Később megjöttek a lányok is (Raffi, Ruki). Mivel mellettem nem volt hely már nem tudtak mellém ülni. Kicsit néztek is, mert szerintük meg volt beszélve, hogy be van foglalva két hely nekik (de MSN-en nem ezt mondták nekem). Sokáig nem kellett aggódniuk, hogy mélyvízbe esnek, mert Ruki csak kiharcolta a helyet. Szóval LeonSKennedy és közém beültek a lányok.

Az ujjak ismerkedtek a többi taggal, a régiek meg beszélgettek egymással. Raffi a csodálatos Final Fantasy könyvét mutatta meg nekünk, mely tényleg lélegzetelállító volt. Leginkább mindenki a jó kis karaokét várta már. Igaz volt, akinek lassan mennie kellett volna, de még vártuk Cindy-t. Kis idő elteltével láttam bátyám telefonnal a kezében kimegy a bulizó helyről. Igen tudtam, most jött el a pillanat, mikor Cindy megérkezik. Mielőtt valaki félre értené, elmondom, hogy a rajongásom Cindy Lennox felé olyan, mint az ikrek és a japánok fele. Na meg Cindy Lennox volt az egyik kedvenc karakterem Resident Evil Outbreak File #2-ben.

Miután megjött elkészült a csoportkép, melyet feljebb postoltam már. Mivel többen éhesek lettünk megint elmentünk 2 emelettel feljebb levő MC Donald's-ba és meg kajáltunk. Jó magam és LeonSKennedy 2 sajburgert tolt be, míg Raffi csak egy fagyit, Ruki egy sajburgert, Manboy és Ada meg Jill valami menüt vett. Kajálásnál LeonSKennedy és velem szembe ült le a Raffi és Ruki.
Miután megvacsiztunk átugrottunk a lenti közértbe ásványvízért majd csatlakoztunk a többiekhez. Ekkor rendeltünk LeonSKennedy-vel 2 vodkát, mert ezt már rég beterveztük. Ezután jött a várva várt pillanat a karaoke.

Tőlünk is énekeltek, íme a párosítások: Coyote és Konzolcowboy, Manboy (Monster helyettesítette, mert mennie kellett) és Andrew Ashford, Konzolcowboy és Cili, Roxie és Cili meg Monster. Nagyon jó volt és itt jegyezném meg mikor a What is Love című dalt énekeltük, igen is énekeltem csak halkabb voltam Monster barátomnál! A legjobban Konzolcowboy és Cili fellépése tetszett. Ők ketten a Neoton Familitól a Santa Maria-t énekelték, ami nagyon jól sikerült!

Hozzá kell tennem nem, tudom mióta karaokézott Zsófi (a karaokés csávó csaja) de nagyon jól énekelt ő is. Nem csoda, hogy utána nem sok kedve volt az embernek kimenni XD. Lassan mindenki elindult haza, mert kezdett későre járni. Azt hiszitek itt vége a blognak? Tévedtek! Most jön még az esti mesés kocsikázás, mert az is egy élmény volt.

Abbatoo barátunk nagyon rendes volt és Monster-t, Sügi-t, LeonSKennedy-t és engem is elvitt. Hárman egy helyre mentek csak én mentem máshova. A komoly az volt mikor minden le van, zárva nem jelzik rendesen, azt valahogy a villamos síneken kötöttünk ki. Gyors fordulás majd irány vissza. Ezután nagy nehezen sikerült lejutni a rakpartra. Miközben mentünk Kelenföldre, az ablakon kinézve rájöttem, hogy én szeretek este kocsikázni. Nagyon tetszett a félig kihalt város kivilágítva. Lassan, de biztosan megérkeztünk Kelenföldre. Elköszöntünk és mentünk tovább.

Eléggé nehezen, de visszataláltunk a rakpartra miért mondom ezt? Mert olyan helyekre mentünk be kocsival, ahova egyedül nem mennék be, nem hogy kocsival. Tiszta sötét utca, semmi lámpa csak a kihalt utca. Ez még semmi nem volt, mert miközben a visszavezető utat kerestünk, sunyi fekvő rendőrökbe botlottunk. Annyira rohadtul voltak elrejtve, hogy még szabad szemmel szerintem nappal sem lehetne észrevenni. Meg kell hagyni nagyon esemény dús volt a napom. Köszi Abbatoo, hogy megint haza hoztál!

Amit el tudok mondani, hogy az egyik legjobb nap volt az életemben, a tegnap. Nagyon jól érezte magam és remélem, minél több ilyet tudunk szervezni! Mindenkinek még egyszer köszönöm, aki jelen volt, felejthetetlen nap volt az biztos!

A teljes képgaléria megtekinthető Alex Menrich képgalériában vagy Facebookon.