Resident Evil 5 Launch Party

Kis hazánkban egyre sűrűbben előzik meg a komolyabb játékok megjelenését launch party-k, ahol a lelkes gamerek, már egy nappal korábban kipróbálhatják a várva várt játékot. A legutóbbi Resident Evil 5-ös rendezvényen a Túlélők Közössége is komoly szerepet kapott, a minél látványosabb show létrehozásában.

2009. március 13.- a Túlélők Közösségében a többség naptárjában valószínűleg nagy piros betűkkel szerepelt a fenti dátum mellett a „Resident Evil 5 megjelenés" bejegyzés. Ám számunkra március 12. is legalább ennyire fontossá vált, miután felkérést kaptunk a játékot itthon kiadó Cd Projekttől, a megjelenést egy nappal megelőző launch partyn való részvételre.

A galéria megtekintéséhez kattintsatok ide vagy a képekre!

Az eseményt a Közösség szerkesztőségének berkeiben lázas készülődés előzte meg. Közel két hónappal a megjelenés előtt már kész ötlettel álltunk elő azzal kapcsolatban, hogyan lehetne feldobni a megjelenést. Rajzpályázat, videópályázat, COG tag kereséshez hasonló, kihívást jelentő játék a rendezvényre való bejutásért, és persze egy részletes terv, hogy mivel lehetne elkápráztatni a nagyérdemű Közönséget. Azonban, mint a jól ismert közmondás is tartja, ember tervez, Isten végez. Végül két héttel a buli előtt kapott zöld utat a tervezetünk, ami azonban a program jelentős átdolgozását igényelte. Ez volt az a pont, ahol megnyilvánult, hogy nem csak néhány, egymást ismerő fórumozó vagyunk, hanem valódi közösség, ugyanis nem ijedtünk meg a kihívástól, helyette rögvest a szervezéshez láttunk.

És bizony ebben a szervezésben mindenki segített. Bárkit kértünk meg, hogy szálljon be a munkába, és áldozzon fel nem kis mennyiségű szabadidőt, boldogan vállalta, még akkor is, ha ez áldozatokkal járt. Főszerkesztőnk Leon, kezdettől benne volt a dolgok sűrűjében. Intézett szinte minden tárgyi dolgot, ami az előadáshoz kellett. Jelmezek, smink, szereplők, és persze mindezt egyeztette a bulit szervező Cd Projekttel és a Microsofttal.
Eközben jómagam igyekeztem egy minél jobb forgatókönyvet kiötleni a lehető leglátványosabb előadás elérése érdekében, és persze közben folyamatosan egyeztettem Leonnal és a többiekkel a részletekről. Ennél a pontnál ugyanis már az egész szerkesztőség lázasan dolgozott. Az ötletek részleteinek megalkotásánál hosszas megbeszéléseket tartottunk Konzolcowboy-jal, Carlosszal, Coyote-tal, mely egyeztetések nem ritkán hajnali 2-ig is eltartottak, hiába kellett egyeseknek másnap korán reggel dolgozni mennie.

A kemény munka azonban meghozta gyümölcsét. Mikor két nappal a rendezvény előtt kimentünk a show helyszínére, a Kuplung sörözőbe próbálni, a lényeges dolgok már a helyükön voltak. Az előadásban résztvevő közösségi tagok kivétel nélkül eljöttek a délután 5-kor kezdődő próbára és senki egy rossz szót nem szólt, mikor csak f10-kor végeztünk. Persze még ekkor sem dőlhettünk nyugodtan hátra. Több, az előadáshoz szükséges zenét és hangeffektet még meg kellett szerezni, hogy a nagy napon kapunyitás előtt már minden kellékkel együtt próbálhassunk. Így az utolsó két nap is lázas készülődéssel és egyeztetéssel zajlott.

Így jött el a csütörtök. Ahogy az lenni szokott, Nekem már a nap is rosszul indult, ugyanis sikerült elaludnom, és így annak ellenére, hogy én rendeztem az előadást, egy órát késtem a főpróbáról. Az egyetlen, ami talán enyhítő körülmény lehet bűnömre, hogy a helyet is csak fél óra késéssel nyitották ki, így olyan sok időt nem veszítettünk.

A kezdés előtti utolsó órák végül feszült munkával zárultak. Hiszen csak ekkor tudtunk próbálni a már kész díszletek előtt, úgy, hogy az asztalok el voltak rendezve, és minden a helyén volt. Egyetlen megoldatlan probléma maradt. A hangosítás nem működött megfelelően. Így Konzi és jómagam kénytelenek voltunk rekedtre ordítani magunkat a mikroportok nélkül. Így érkezett el az este 7 óra, és a kapunyitás.

Két óra volt még az előadásig, ekkor végeztük el az utolsó simításokat. A lányok tökéletesítették a zombisminkeket, Konzival szöveget próbáltunk, Leon ellenőrizte még egyszer utoljára a hang- és képtechnikát, és szerencsére minden működött. Készen álltunk a nagy showra. Pontban 9 órakor Szeder András a CDprojekttől megnyitotta a rendezvényt, és felkonferált minket, ezzel eljött a Túlélők Közösségének ideje.

A műsor Konzi előadásával indult. Barátunk az Umbrella kutatónak öltözve lépett a közönség elé, és a vállalat főrészvényeseit köszöntve látott hozzá, hogy bemutassa a cég legújabb fejlesztését, a T-Vírust. Előadása közben a Leon által készített igen látványos prezentáció futott a háttérben lévő hatalmas kijelzőn, ahol a „részvényesek" láthatták, hogyan is néz ki például a Hunter projekt eredménye.

A Konzi által alakított tudós utolsó mondataiban megnyugtatta a vállalat részvényeseit, hogy a kísérletek komoly biztonsági intézkedések mellett folynak, valamint felvázolta számukra a jövőt, amelyben a T-vírus megváltja az emberiséget.
Mondandóját cáfolandó, az utolsó mondatok közben a háttérből Clayman csoszogott be, félelmetes, vértől csutakos zombinak maszkírozva, majd támadt rá az eddig magabiztos tudósra.

Néhány másodperc dulakodás, majd a hangszórókból pörgős zene harsant. A színpadra két kommandós rontott, Carlos és jómagam személyében, katonai ruhában, AK-val felfegyverkezve, fekte csuklyával eltakarva arcunkat. Lerántottam a vérszomjas zombit a riadt tudósról, majd Konzit gyorsan Carlos mögé menekítettem. Kommandós társam pedig egyetlen rövid sorozattal leszedte az újra támadó Claymant.
Gyors vizsgálat következett, hogy Konzit nem harapta-e meg támadója, majd mikor meggyőződtem róla, hogy nem, parancsot adtam a másik kommandósnak, hogy bilincselje meg az orvost. A nagyképű tudós azonban addig bizonygatta, hogy vele ezt nem tehetjük meg, hogy Carlos végül kénytelen volt leütni.

Ám ekkor újabb zombi támadás vette kezdetét. A sötétbe boruló színpadot, hátborzongató zene, és a stroboszkóp villogása tette még félelmetesebbé, miközben Andrew és Eddy szintén zombivá maszkírozva ránk rontott. Én fél térdre ereszkedtem, Carlos pedig a vállához emelte a puskát. Miután szitává lőttük mindkét támadót, még Sügi érkezett, hogy megpróbáljon megkóstolni minket, de hamar társai sorsára jutott.

A zene lassan elhalkult, a stroboszkóp is kialudt, az elesett zombiktól borított színpad pedig felderengett a tompított fényben. Carlossal megvizsgáltuk a leszedett élőhalottakat, majd mikor láttuk, hogy minden rendben, megszabadultunk a csuklyáinktól.
Ekkor jött az én előadásom, melyben felhívtam a részvényesek figyelmét arra, hogy nem egy reményteli cég, sokkal inkább egy börtöncella tulajdonosai lesznek a jövőben. Majd rátértem arra, hogy Chris hogyan is jutott el az USA légierejétől addig, hogy a BSAA ügynökeként Afrikába küldjék. Ezzel, ha csak pár mondatban is, de bemutattam a játék eddig történetét is.

A műsort a Resident Evil 5 Kijuju kampány első videója zárta, ami alatt a zombik, a kommandósok és a doktor levonultak a színpadról. A rövid, de annál látványosabb videó után egy Leon által készített mutatós grafika tudatta a nézőkkel, hogy a Túlélők Közösségének műsorát látták, majd felvonultunk meghajolni. Azt hiszem, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy elismerő, szívből jövő tapsot kaptunk.

De a java csak ezután következett. Miután visszavonultunk alkalmi öltözőnkbe, egyszerűen lerohantak minket a helyszínen lévő újságírók. A színészekkel vagy fél órát csak a különböző fényképekhez pózoltunk, miközben Leon interjút adott az index.hu-nak is. A Microsoft és a Cd Projekt szintén elismerően nyilatkozott az előadásról.

Végre jöhetett a gőzkiengedés, a szereplők, és a háttérben legalább ennyire keményen dolgozók magukhoz vehettek egy kis szíverősítőt, a jelenlevőknek pedig jól láthatóan tetszett, hogy együtt sörözhetnek egy véres szájú zombival. Miközben végignéztem a számtalan Xbox 360-on játszó gameren, tudatosult bennem, hogy nem akármilyen showt sikerült összehoznunk. És valóban, méltán vagyunk mi, a Túlélők Közössége a Resident Evil legnagyobb rajongói.

Itt a cikk végén még szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjunk mindenkinek, aki részt vett az előadás megszervezésében és lebonyolításában. A siker csak annak köszönhető, hogy a felkészülésre fordított két hétben mindenki pontosan, hibátlanul hajtotta végre a feladatát, és hogy mindenben számíthattunk Rátok.
Itt szeretnénk külön köszönetet mondani Szeder Andrásnak a Cd Projekttől, és Moldova Györgynek (Mollaka) a Microsoft részéről, amiért lehetőséget biztosítottak a partyn való részvételre, valamint amiért technikailag segítettek minket, hogy az előadás még látványosabb legyen.

És végül, de nem utolsó sorban kiemelnénk néhány embert a szereplők és a segédek közül. Konzolcowboy és Clayman egyszerűen parádésan szerepelt. Talán nem is véletlen, hogy az online sajtóban megjelenő híradások általában velük kezdődnek. Konzi tökéletesen tanulta meg, a közel sem rövid szövegét, és azt olyan meggyőzően adta el, hogy egy alkalommal még taps is harsant a nézőtérről. Clayman pedig olyan hiteles zombit alakított, hogy annak nem csak az operatőrök jártak csodájára, de az előadás közben én is elgondolkodtam, nem kellene-e tényleg lelőni, mert lehet, hogy a színfalak mögött átváltozott.
Még két hölgyet, Boopot és Alexiát szeretnénk mindenképp megemlíteni. A lányok ugyanis aprólékos és kemény munkával varázsoltak félelmetes, vérszomjas zombikat Közösségünk tagjaiból. Itt köszönnénk meg a türelmüket is, amiért a sminkelés alatt többször is el kellett hívnunk a zombikat próbálni, ám ők ezt egyetlen alkalommal sem tették szóvá, helyette minden kis szünetben szorgalmasan folytatták munkájukat.

A buliról és az előadásról rengeteg képet találtok a galériában, amelyeket Coyote készített, valamint a cikk végén láthatjátok az előadás teljes „stáblistáját" is.

A Túlélők Közössége előadásának stáblistája

Az előadást írta és rendezte
Ördög Péter (Chris) 

Szereplők

Martin Crackhorn (Umbrella kutató)
Oravetcz István (konzolcowboy)

Zombi1
Dávid István (Clayman)

Kommandó1
Ördög Péter (Chris)

Kommandó2
Farkas István (Carlos Oliviera)

Zombi2
Tóth András (Andrew Ashford)

Zombi3
Weller Edmond (Eddy)

Zombi4
Molnár Ákos (Sügi)

Közreműködött

Szervezés, design, audió- és videó technika
Dékány Miklós (Alex Menrich, Leon)

Smink
Tóth Krisztina (Boop) és Karancsi Regina (Alexia Ashford)

*****

Rólunk irják

INDEX.HU
GAMER365
PLAYSTATIONLIVE
GAMESTAR